2006. augusztus 4., péntek

Eső-kesergő

Vihar volt az éjjel, elvitte a nyarat,

elszálltak a széllel ajkamról a szavak.

Szélfútta soraim egyre csak sírnának,

kacér szó, kócos rím, fussatok világnak!


Keressétek nekem a szökevény napot,

nélküle az egem fénytelen és kopott.

Pőre gondolatok, tolla veszett szárnyak,

szerelmese vagyok e kurafi nyárnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése