Néhány mondat 2020-ról

Még fel sem ocsúdunk 2019 szilveszteréből, de már valami fura járványról szólnak a hírek. Meg a kínaiakról. Tudjuk, sárga veszedelem, sokan vannak, minden kici-ócó. Hát, ez nagy és drága. Az egész világnak rámegy a gatyája. De legalább van home office. Még a bebetonozott közigazgatásban is! Aztán kényszerszabi. A négy fal között. De utazhatunk feszt a NatGeo-val. Szebbnél szebb tájak, és legalább addig se hagyjuk ott semmilyen lábnyomunkat. Meg a szemetünket se. Nicsak, ez is egy pozitívum. Budapest is üres. Marslakó vagyok az ezerszer látott, mégis tök fura, néptelen Budai Várban. Az utcán maszkosok. Ők is furák. Na, én aztán biztos nem. Viseld! Ne viseld! Viseld el! Viselkedj, igazodj! Igazold, hogy nem vagy covidos. Nyár. Legalább a nap süt, ehhez nem kell utazni se. Kiderült, hogy lehet létezni fesztiválok nélkül. Őrület. Kici-ócó koncert félházzal, kicsit több alkohollal, azt nem szereti a vírus. Még jó, hogy nincs piálási tilalom (bocs, ez lopott szöveg). Ősz. Durvul a helyzet. Már nem fura a maszk. Sőt, tök menő. Szemüvegeseknek kevésbé. Színház maszkban. Aztán sehogy. Éljen az online világ: mackónaciban nézzük a Machbetet. Este nyolc után senki sehova – irigyeljük az igazoltan munkából hazatérő renitenseket, ők tudják, milyen üres 4-es/6-ossal utazni. Gizdák. Jön a karácsony. Ezt mondjuk már évek óta online nyomom – a franc se verekszik a tömegben. Igaz, most nincs tömeg sehol. Újabb előny. De a karácsony az jön. Távolságtartunk ezerrel. Van, aki fél, van, aki azt mondja, félt valakit, van, akinek ez jó ok arra, hogy nem kell a nem kívánt rokonnal talizni. Én szomorkodom – eddig csak az „igazoltan” távollevők hiányát kellett elviselni. Élőket még sose gyászoltam. Hát, ez egy ilyen hülye év volt. És sok jót nem ígérnek a Vének 2021-re se. Ja, igen. Jön a vakcina. Hát, kinek a pap, kinek meg jó az immunrendszere. Még hátra van az évről évre túlhypolt szilveszter, mert ez a 365 napból az egyetlen, amikor jól érezheted magad. Ugye, hogy ugye. Ja, amúgy is home office lesz aznap is. Munkaidőben meg nem iszunk. De legalább a másnap más. Mert munkaszüneti nap, még home office-ban is. Mindent összevetve: iszonyat rossz memóriám ellenére 2020-ra biztos mindig emlékezni fogok, mert idén ért a legtöbb olyan benyomás, ami azt igazolja, hogy ha vannak barátaid, nem kell sok, csak az a néhány igazi, akkor tök mindegy, milyen évet írnak, nem számít, hogy mi dől rád a hírekből: velük minden jobb. Nekem a távolságtartás ellenére is róluk szólt ez az év.

Profán karácsonyi imádság, 2020.

Miatyánk, ki légy bár a mennyekben,
a kétkedők szívében, vagy a remény
fénylő, távoli ablakaiban,
add meg nekünk a megnyugvást,
kik egyként szenvedjük meg a hiányt.
 
Add, hogy körénk gyűljenek,
kiket már rég emlékek zárványába
rejtettél, s csak felhők ködén át
láthatjuk fel-felderengő mosolyuk.
És add meg, hogy hús-vér szeretteink,
kiket a félelem és szorongás angyalai
vesznek körbe, lássanak túl
a féltés gigantikus másfél méterén,
és úgy szeressék egymást, hogy falakon,
utcákon, városokon át is eljusson
az érzés: gondolok Rád.
 
És bocsásd meg egész évi haragjainkat,
a felhorgadó acsarkodásokat,
a buta és hiábavaló sértettségeket,
a kimondott és ki nem mondott szavakat,
a félreértések okozta bánatot,
s add, hogy az ünnep elmossa bennünk
e félresikerült év minden fájó
és bosszantó keservét -
s talán mi is megbocsátunk majd
önmagunknak.
 
Miatyánk, légy bárhol is,
áldd meg elfuserált karácsonyunkat,
s elmaradt, rég vágyott öleléseinket
angyalaink gondjára bízva
tartsd össze ezt a zavarodott,
szertehulló világot.

Adventi elégia

Nehéz várakozni veszteségekkel a szívedben.
Várni a karácsonyt, az első havat,
ahogy a párkányodra lebben,
majd másnapra tűnik, mintha sose lett volna.
De a hiány sosem olvad el teljesen,
lelkedet újra és újra jeges kéregbe vonja.
 
Nem várom hát a karácsonyt,
a karácsony mégis vár engem.
És őket is várja, akik itt élnek bennem,
hogy ott álljunk mind abban a szép,
meghitt pillanatban,
mint azon az utolsó ünnepen,
mikor még ketten hívtak így: gyermekem.
 
Nehéz a várakozás, ha többé
nem szólít senki a neveden.