Ők sírba - én magamba temettelek,
hogy tested ne zúzza se márvány, se kő.
Csak szeretetem omlik el feletted,
s emlékezetem rajtad a szemfedő.
A szívemben lobogó mécses lángját
csupán saját halálom olthatja ki,
s ha majd találkozunk egyszer odaát,
talán értem is gyújt gyertyát valaki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése