2006. január 20., péntek

Temetek

Temetem az egyszervolt
holnemvolt varázsát.
Ne mondd, hogy téged
mese még nem vert át.

Temetem a hitet a
jóban és igazban.
Gyertyát gyújtok érte.
Ne hidd, hogy megbántam.

Temetek nevet, arcot,
mosolyok emlékét.
Vastag a páncélom,
holmi szó nem tép szét.

Temetem évek sorát,
s rám hullik a föld.
Bénultan hallgatom,
ahogy a szél üvölt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése