Térdelve ült koszlott kutyája mellett,
s köröttük a teret áporodott káposztaszag
ülte meg. Hajlongva mormolt,
két kezét suta imára fonta, s csupasz ínyét
torz vigyorba húzva olykor a
loncsos szőrbe súgta: csirkeszárny,
az lenne jó ebédre, vagy egy kis
szalonna, s ha volna mellé sör, jó hideg.
Kolbászt ennél, mi? Te buta eb.
Ma is jobb lesz többnél a kevesebb.
S míg gubbasztottak, mint kiket az élet lapátra
tett,
a hajnali piacon, a hentespult előtt
sorukra vártak az emberek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése