Ebben a kozmikus időóceánban
csupán zsibongó kikötő e földi lét,
hol a matrózok, mi itt hatmilliárdan
léhán eljátsszuk a létezés kegyelmét.
Pedig ki tudja, lesz-e még valahol part,
hol mint tékozlót, befogadnak egy napon...
Hisz' az is csak rejtelem, hogy még meddig tart
ez a bolygónyi, csillagporos oltalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése