Nekem olykor túl kicsi a város,
Budapest néha öreg és ráncos,
a világ meg csupa izgalmas táj,
I Love Budapest, de csalni muszáj.
Úgy futnék, ha tudnék, ha lehetne,
talán te épp nem jutnál eszembe,
csukott szemmel ugranék a mélybe,
eltűnnék egy hétre vagy egy évre,
hogy ne tudja senki, merre járok,
nem izgatna, hívtok-e vagy vártok,
de elkopna rajtam száz pár bakancs,
nem írnék listát, ez belső parancs.
Úgy futnék, ha tudnék, ha lehetne,
talán te épp nem jutnál eszembe,
csak hátára venne a messzeség,
és ott maradnék, hol épp leesnék.
Ha elrepülök, vagy visz a vonat,
ez a város mindig visszafogad,
mert I Love Budapest, de bevallom,
jól esik, hogy néha megcsalhatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése