Parti röpke

Szűrt napfényben ring a part

a törtmárvány ég alatt,

s árbocok közt csontzenél

a nádas felől futó szél.

Mennyi hang és mennyi csönd, 

földig ér az odafönt, 

s míg víz az éggel összenő,

hullámzik a kikötő.