Egy fiú, két leány. Vér zúg a vérrel.
Váll a vállhoz, ám se közel, se távol.
A kor apránként szépen összeérlel,
míg bennünk a lét egyre visszaszámol.
Két leány, egy fiú. Hárman egy tőről.
S nem estünk messze konok, büszke fánktól.
Fogunk mind apánk ritmusára őröl,
s egyként harapunk időt jó anyánkból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése