Ha lelkedre száll a versmadár,
ne mozdulj, ne is lélegezz,
hogyha vele együtt szárnyalnál,
engedd közel a szívedhez.
Ha dalba kezd a versmadár,
ringasd, mint szót az ajkadon.
A varázs kalitkába zár -
s e börtön gyöngéd oltalom.
Mert ha nálad a versmadár,
nem bánthat semmi félelem,
tudja majd, hogyha arra jár,
megpihenhet a lelkeden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése