Árnyékok közt élek,
árnyék vagyok magam is.
Gondolatom szabadsága
sötétből a fényre visz.
Elhagyom a földet,
kiszakítom magamat.
Messze mennék, de szárnyaim
megégnek a Nap alatt.
Vergődésem nézik
távolból a holnapok.
Nem mozdulnak, nem intenek...
Vérző szívvel zuhanok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése