Lennék

Lennék konok télben
felhők mögött bújó,
sápadt napkorong,
lennék neked a hit,
hogy a föld holnap is
ugyanígy forog.

Lennék foszló avar
mélyén szunnyadó,
fűszagú élet,
lennék zúgó árban
messze-messzehangzó,
angyali ének.

Lennék gyönge testben
zakatoló, dacos,
reményteli szív,
lennék döbbent csendben
határozott hang,
mi életre hív.

Lennék csöppnyi béke,
két durva szó között
egy halk bocsánat,
lennék a szerelem,
mi melegen tartja
a hitvesi ágyat.

Lennék a halálban
szelíd, elbocsátó,
elengedő kéz,
s lennék az életben
az örökké való,
megmaradó rész.