A veszteség verse

Immár hat esztendőnyi hiány lobban el,
s rég kihűlt szívét nem ébreszti meg a mécses.
Anyám végsóhajára semmi nem rímel,
a veszteség versében minden szó sekélyes.
 
Mikor a nincs a halál szinonimája,
akkor a nyelv szépsége csak úri cifraság,
olyankor a szó se vágyik semmi másra,
csupán elveszni a ködben, mint a téli fák.