Őzek a városban

A többnapos esőtől bókoló
fák alatt harsogó zöld a szőnyeg.
Azt várná az ember, hogy a város
közepén megjelennek az őzek,
és szelíden, ahogy a szeptember
veszi karjába a múló nyarat,
megállva az út egyik oldalán,
foguk itt még harsány füvet harap,
aztán lassan átlépve az őszbe
a Nap még megfesti lágy szőrüket,
s hogy az égen ordas felhők nőnek,
a nyár, mint megriadt őz, elüget.