Cudar fellegekkel viselős
a legelső szeptemberi ég,
új és új zivatart vajúdik,
ki- és betakar a palakék.
Már korán és gyorsan jön az est,
mintha sürgetné a perceket,
s bár még kertemben hever a nyár,
de már csupán időt veszteget.
Alig eszmélek, rám hull az éj,
s villámoktól fényes a távol,
jönnek és mennek a viharok -
az ősz lassacskán visszaszámol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése