2017. április 18., kedd

Látom: esik (17 hónapja elanyátlanodva)

Édesanyám haját mossa,
fején tarka-barka turbán,
őszt az áprilisba lopva
táncol át a csöndes utcán.

Úgy kacag, majd’ beleszakad,
fejéről lehull a kelme,
a kertemben körbeszalad,
futna felém, megölelne.

Elcsúszik vizes fűben,
látom: esik, zuhan, zuhan…
Égre nézek egykedvűen:
óvó kezed hol volt, Uram?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése