2016. november 11., péntek

Egyszerű, téli dal

Nagy fagyokat ígérnek a vének,
hófelhőket, mik majd földig érnek.
Így hát a sok napot, hetet, évet
építsd meg hátamhoz kemencének.

Aztán ülj mellém, hisz megszoktalak,
mint vénülő fák az árnyékukat,
s én, hogy meg ne fázzak, takarónak
sejtenként a verseimbe varrlak.

Beléd burkolózom, mint a csendbe,
mintha minden kívülünkön lenne,
s ha bennem a holnap megreszketne,
légy nekem a békés, téli este.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése