Vers és minden más

A vers néha csak terem,
újabb elmentett fájl a winchesteren.
Emlékek és fájások,
gondolatcunamik, múltáradások.
Fejfák, virágok, gyertyák,
kontyos, gömbölyű mosolyú anyókák,
színek egy spontán rajzon,
a Duna-part, a nyár és a Balaton,
arcvonás és érintés,
a lélek, a mélység és a merülés,
békesség és zűrzavar,
újjászületés és érzésravatal,
pohárban gyilkos méreg,
a vasárnap, ahogy hétfőre ébred,
indulat és bocsánat,
Attila és szavai a Mamának,
a te, meg én, meg a tél,
hogy már előre tudom, mit kérdeznél,
a mi és a nélküled,
a hirtelen lezuhanó szürkület,
rím, amihez nincs képlet…
A vers te vagy. Minden más csupán részlet.