Útra készen

Én egész évben útra kész vagyok.
Mert valahová mindig menni kell,
hogy megteljen a lelkem mesékkel,
és legyen mért' várni a holnapot. 

Hisz' készülni, az talán a legjobb.
A megvénült koffert leporolni
- mennyi-mennyi veszettnek hitt holmi -,
s közben érezni, ahogy elfog 

az indulást körbelengő mámor,
ahogy az erekben frissül a vér,
amíg szívtől az ínszalagig ér,
s a láb menne, futna már magától.
 
 Gyere, nézd, a lista akkurátus:
térkép, bédekker, fotóapparát,
nap ellen kalap, esőre kabát,
apró, ha jönne a dinnyeárus,
 
tű, cérna, olló, fájásra gyógyszer,
ágy mellé regény, agyonolvasott,
tollból több is, és hófehér lapok,
legyen nálam elég, ha írni kell.
 
(...)
 
Fülembe súgnak jegenyesorok,
s arcomon érzem a menetszelet.
Legyen résen, aki engem szeret,
mert én örökké útra kész vagyok.