Két lábammal földön járok,
Rejtem szárnyam, ne lássátok.
Léptem konok, meg nem inog,
Alattam a föld se forog.
Két karommal úgy ölelek...
Megtudja, ki engem szeret.
Két csuklómon kéklő erek,
Mint az élet, úgy lüktetek.
Két szemem két dacos tükör,
Tekintetem szeret, gyűlöl.
Befogad, mint lágy anyaöl,
Villámot szór, szilánkra tör.
Két kezemen tíz a köröm,
Hátadon harag vagy öröm.
Amíg lejár lepke időm,
Tenyered közt rejtőzködöm.
Egy a szívem, sose kettő,
Egyirányú rejtekerdő.
Lent a pokol, fent a mennykő,
Egy az igaz, sose kettő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése