Betűk, mondatok útvesztőjében
próbálom utolérni magam.
Letaposom a saját sarkam,
miközben galléron csípem
a szökni vágyó pillanatot -
s lám, az őrizetlenül hagyott
gondolat máris tollszárba szökken,
s szirmot bont a papíron
ébenfeketében.
*
Fejemen szóvirágból font koszorú,
jól mutat rajtam babér helyett a pipitér.
"Tetszik-nem tetszik", tépdesem a szirmokat -,
meghalnék egy jól sikerült mondatér'.
*
Nyelvem alatt szavakat préselek,
emlékbe téve szűkösebb napokra.
Mint könyvlapok között őrzött virágot,
mit nem tűzök dísznek a hajamba,
de időnként szívemre szorítom,
hunyt szemmel gondolva a múló szépre.
Lepréselt szirmok a számban a szavak,
egy csokor betű a papírba égve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése