Egy húszéves rózsacsokor,
se illata, se
színe már,
e nap emlékedhez
sodor:
kis esküvő,
pezsgőspohár.
Két húszéves,
fényes igen,
körben család és
barátok,
csöpp ötévesünk
édesen
és szájtátva
nézett ránk ott.
Húsz év - mondd,
hová lett vajon?
S hogy ünneplek
most nélküled?
Húszéves csokor a
polcomon,
megfakult
emlék-szédület.
Rád gondolok
- s az életre.
Arra mondtunk
igent aznap.
Az a nap mára
dérlepte,
s tort ülnek rajta
a varjak.
Bár te angyalokkal
játszol,
s halott rózsáim
feketék,
a szívem húsz évet
gyászol,
én ma is igent
mondanék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése