Kiürült a nemrég zsivajgó zsöllye
(az egyik helyet – hisz’ lehet ilyet –
egy tőzsdecápa foglalta örökre).
Elcsendesült a zenekari árok,
a hátsó sorokban motozó seprűt
már nem hallják a ma ünnepelt sztárok.
A büfében gesztenyeszív-maradék,
dióbél egy torta tetejéről, és
pultnak döntve egy fél-hamis Thonet-szék.
Az alkalmi parfümök elillantak,
a foyer tükreiben régvolt idők
felejthetetlen dívái pózolnak,
mialatt a ruhatári versenyben
két ellenkező nemű kesztyű kéz a
kézben vész el az esti Budapesten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése