Még csak a távolból sejlik fel az ősz,
de az elmúlás már gyöngén szívemre
esőz, ahogy feldereng az első ránc
a nyár barnára sült, derűs homlokán.
Elrozsdállnak a napok. Hullik a nyír,
a platán, már nem perzsel a déli
napsugár, s a zsivajgó Balatonról is
hazatérnek lassacskán a nyaralók.
Mert újra és újra elöregszik az
év. Kiürülnek a strandok, elcsöndül'
a tihanyi rév, a füredi Annák
táncrendjükből papírhajót hajtanak,
s bár még vitorlások szelik a tavat,
az augusztus végi alkony lustán és
konokon nyúlik el a félárbocra
eresztett és színehagyott partokon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése