Minden mozdulatlan.
Világra nyitott dobozunkban
egyenarcok mondják az egyenhíreket.
Felavatta - kitört - temetett.
Leszakadt - elrendeltetett.
Háború - gerillák - díszőrség.
Lötyög rajtunk az információbőség.
Minden unott és moccanatlan,
csak a távirányító gombja kattan,
ahogy a csatornák közt
szánalmasan vergődnek ujjaink.
Akár nyáron a ránk izzadt ing,
úgy válik eggyé velünk a fotel,
míg bámuljuk üveges szemmel
a dobozba zárt, ránk kiabált világot.
"Kérsz egy sört?" - véljük hallani.
De csak a macska nyávogott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése