2003. november 29., szombat

Törékenyen

A napok úgy állnak össze bennem,
mint hőmérőben a higanyrészecskék.
Egy apró zökkenés is elég lelkemben,
s szertegurul a cseppfolyós szürkeség.

Törékeny nyugalmamat láz szítja,
csak egy roppanás, és oda a jelen.
Halántékom ezer gondolat szorítja,
s lassan részeire esik a szívem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése