Eső
verte földek illatába bújok,
hogy
az őszbe fordult tavaszban ne fázzak.
Tobzódó
fűszagból, eső ritmusából
húzok
fejem fölé vigasztaló sátrat.
Monoton
vonuló felhők bús seregét
nézem
pocsolyák fodrozódó tükrében,
tekintetem
buja zöldekbe simítva
széppé
szirmosul minden csúf emlékem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése