Nincsenek csodák. S ha vannak se
tartanak három napnál tovább.
Tegnap, ma, holnap. Esetleg holnapután.
Illúziót markol a két kezem csupán.
Fakó a hold is - vérnarancsra festem.
Csillagok tüzében lüktessen fölöttem.
Magamra húzom a bársonypuha eget,
narancs hold és csillagok, adjatok meleget!
Hisz fáznak bennem a mondatok, szavak,
didereg a szívem a bordáim alatt.
A valóság szűk folyosó - csempe-sivár.
nincsenek csodák, bezárt az álombazár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése