Jó volt az a kis őrültség, az a ritmus...,
s talán észre se vetted, hogy a nyakamba
csókoltál, ahogy rég. Pedig csak tánc volt, meg
bor, és néhány szédelgő pezsgőbuborék.
Most nem figyeltem, Fogerty hányszor cserélt
gitárt, csak hallgattam, ahogy leénekled
a vén csibészt, és nem bántam a verejtéked...
Csak egy test voltam, mit a zene felemészt.
És el is felejtettem, hogy sose tudtam
rockizni - de lassan megtanulom követni
a lépted... Észre se vetted, de tánc közben
nyakunkba csókolt a jövendő évtized.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése