Mikor csak gondolat voltál,
majd szüntelen lázas akarat,
mikor még nem tudhattam,
hallom-e valaha hangodat,
már akkor is…
Mikor édes bizonyság lettél,
aprócska ugyan, de igaz,
mikor szívem alatt magad
voltál minden napban a vigasz,
már akkor is…
Mikor testem átformáltad
kedved s akaratod szerint,
mikor még nem tudhattad,
milyen lesz neked majd idekint,
már akkor is…
Mikor akaratlan osztoztál
velem örömben, bánatban,
mikor elindultál felém
egy nap várva várt váratlan
már akkor is…
már akkor is
nagyon
szerettelek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése